• White Instagram Icon
  • White YouTube Icon

Kedves látogató! 

 

Hadd mutassam be magam úgy ahogy én szeretném, a legegyszerűbben.

 

Első éveimet Leninvárosban töltöttem egy szem lányként három fiútestvér mellett. Az iskolát viszont már a fővárosban kezdtem ahol fáradhatatlan édesanyámnak köszönhetően –mint hamisítatlan halak- szabad teret adhattam kreativitásomnak. Így kipróbálhattam magam hegedálásban (az ülés már akkor sem volt az erősségem), készíthettem rajzfilmet, táncoltam, vállalkozást alapítottam, nyertem a rajzversenyeket sorra, kipróbálhattam magam hogyan lehet soha nem szűnő csatározásokba kezdeni tiniként, színészkedhettem, illetve legfiatalabb politikusként felesküdtem a magyar Alkotmányra. A sort folytathatnám, de úgy lehet spoilerelném a jövőben megjelenő életrajzi könyvemet, amire már megannyi jelentkező verseng hogy megírhassa. ;)

 

Visszatérve az iskolaévekhez: Budapesten töltöttem életem nagy részét, egészen addig amíg meg nem szereztem a bölcsész és a nemzetközi közgazdász diplomáimat hogy utána nyugodt szívvel zárhassam őket a fiók mélyére és Zürichben kezdjek neki megvalósítani az énekléssel kapcsolatos álmaimat.

 

Nem akarok senkit untatni a tanáraim névsorával, a mesterkurzusokkal amiken részt vettem vagy a szerepekkel amiket eddig játszhattam. De arról biztosíthatom kedves Olvasó, hogy minden tőlem telhetőt beleadtam ami csak lehetséges volt a mellékállásként tanítás, koktélkeverés hajnalig jazzklubokban, gyerekfelügyelés és társai mellett teljes nappali tagozaton a kinti zeneakadémia mellett. Így lehetővé téve hogy megálljak a saját lábamon egy idegen országban család és kapcsolatok nélkül, még ha ez az élet mint sok más hozzám hasonló művészé nagyon is bohémre sikeredett, és itt elsősorban nem a feneketlen átabszintezett estékre gondolok… Valami azonban még ebben a káoszban sem változott: szorgalmasan gyakoroltam tovább és élveztem minden pillanatát mikor elveszhettem a zenében.

 

Magamat elsősorban klasszikus zenésznek definiálnám, anélkül hogy beskatulyáznám magam pontosan miféle. Elég sok véleményt hallottam már arról –amik sajnos végeredményben csak hátráltattak-, hogy milyen hangfaj vagyok a drámaitól a szubrettig, és mint jó diák próbáltam ezeknek az elvárásoknak folyamatosan eleget tenni. Egyszerűen szoprán vagyok, aki leginkább szerepeket szeret megtestesíteni (a napi sminkelést és olykor fájdalmas frizurakészítést persze jobb lenne elhagyni belőe), de attól is libabőrös leszen mikor egy gyönyörű templomban megérint a visszhangom, és azt a pillanatot is imádom mikor a kvártettemmel az utolsó akkord után a közönség még egy pillanatig lélegzetvisszatartva figyel, mielőtt kitörne a taps.

Egy kreatív, zeneszerető lány vagyok akinek a célja hogy annyi érzelmet és szépséget közvetítsen minél több embernek az éneklésen keresztül, amennyi csak lehetséges.  

Köszönöm a megtisztelő figyelmet, és kellemes időtöltést kívánok a honlapomon!

© 2018 ANNA KOVACH 

ENTWORFEN MIT ♥ VON ENTROPIA